Nagykőrösi programkereső
Ke Sz Cs Sz Va
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28        

Nincs megnyitott szavazás

SZERVEZETFEJLESZTÉS NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL
Nagykőrös Város ivóvíz-javító beruházása
www.csatorna.nagykoros.hu
www.vkfejlesztes.nagykoros.hu
www.csapadekviz.nagykoros.hu
www.csapadekviz.nagykoros.hu

TÖRTÉNELEM


Nagykőrös és környéke évezredek óta lakott vidék. A legrégibb régészeti lelet az újkőkorból származik. Az újkőkor vége óta lakott helyen a honfoglalásig a legnagyobb nyomot az avarok hagyták. A Szurdok dűlőben előkerült fejedelmi aranykard, egyik legszebb avar régészeti emlék. A települést 1266-ban említi írott forrás először faluként. A Bor-Kalán honfoglaló nemzetség, majd a többi birtokos alatt Nagykőrös a többi település mellett hamarosan kiemelkedett, amit 1368-ban valószínűleg már a mezővárosi státusz is jelzett. Jellegzetessége volt a városnak, hogy jobbágytelkek nem alakultak ki, hanem a szabad határhasználat volt a jellemző.

A török hódoltság idején a háborúk közepette mindvégig lakott hely maradt a környező települések népességének befogadójaként. Buda várának török kézre való kerülésével Nagykőrös is oszmán uralom alá jutott. A törököknek messzemenő érdekében állt a hadtáp biztosítása, s ezért oltalomban részesítették a jelentősebb mezővárosokat, így Nagykőröst is. A törökök az oltalmazás fejében súlyos adókat követeltek meg. Az évente esedékes adók mellett sokféle címen kellett adót leróni. Az adózás egyik legfontosabb részét a salétromgyártás tette ki.

A török kiűzését követően, a magyar államiság helyreállítása ismételten erőpróbára kényszerítette Nagykőrös mezváros lakosságát. Reális veszélyt jelentett a földesúri hatalom restaurációja, a mezővárosi autonómia felszámolása.

A város 1642-ben vásárolta meg Pótharaszt pusztát, s ennek birtoklását maga I. Lipót 1693-ban megerősítette. A mezőváros kiváltságos helyzetét ismerte el s erősítette meg I. Lipót 1697-ben is, amikor engedélyezte a vásártartást Nagykőrös mezőváros számára.

A város erején felül támogatta az 1848-as forradalmat. Kossuth Lajos 1848. szeptemberi toborzó útjának második állomása volt Nagykőrös. Két huszárezred szervezése is folyt itt a szabadságharc alatt. A szabadságharc bukása után sötét fellegek tornyosultak Nagykőrös egén is. Az addigi vezetést félreállították és olyan embereket juttattak hatalomra, akik az új politikai rendszer számára elfogadhatónak bizonyultak, akik azonban nem ártottak Kőrös városának. Ennek is köszönhető, hogy a megtorlás mégis viszonylag enyhe volt. Az önkényuralom németesítő politikája legfőképpen a magyar nemzeti kultúrát veszélyeztette. Elsősorban is a nemzeti nyelvű oktatást, melynek egyik fellegvára éppen iskolái révén ismert Nagykőrös volt. A Thun-féle oktatási rendelet kendőzetlen célja a németesítés, az egységes német nyelvű oktatás bevezetése. A főgimnáziumot is ez a veszély fenyegette, viszont az egyház anyagi ereje lehetővé tette, hogy saját erőből szerezzen nagyobb létszámú tanári kart. Arany János 1851 őszén költözött Nagykőrösre a református gimnázium irodalom tanári székének elfogadására. Költői fénye bearanyozta a tudós tanári karral működő gimnáziumot és Nagykőrös városát egyaránt. A református egyházi iskola, illetve tanárainak működése hírnevet adott Nagykőrösnek.

A kiegyezést követően jelentős átalakulás ment végbe, amely a polgári fejlődés irányába hatott. Az 1870-ben végrehajtott közigazgatási átszervezés során Nagykőrös még a szabadalmas mezővárosi címet kapta meg, azonban ezt csupán 1872-ig viselte, amikor rendezett tanácsú városi jogot kapott.

A század elején virágzó Nagykőrös társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődését az 1914 nyarán kirobbantott első világháború akasztotta meg. Az értelmetlen véráldozat több mint ezer ember pusztulását követelte. Nagykőröstől. A város súlyos emberáldozatokat szenvedett a II. világháborúban is.

Nagykőrösre 1944. november 2-án vonult be a szövetséges haderő szovjet egysége. A városban jelentéktelen katonaság állomásozott, s az előrenyomuló szovjet hadsereg ellenállásba nem is ütközött. Ennek köszönhetően, háborús rombolás nem sújtotta Nagykőröst, csupán az ingó vagyon szenvedett nagyobb károsodást.

Az 1949-es kommunista hatalomátvétel után a kézműiparosok elveszítették önállóságukat. A különböző szakmák képviselőit Kis-ipari Termelő Szövetkezetekbe (KTSZ) kényszerítették. A malmokat államosították. Szövetkezetekből alakították meg az ÁFÉSZ-t. A kiskereskedők bezárták boltjaikat.

Az 1990-es politikai rendszerváltás alapjaiban változtatta meg a "szocialista" viszonyokat. A demokrácia jegyében újra érvényesül az egyéni tulajdon, vállalkozás, a mezőgazdaságban, iparban, kereskedelemben egyaránt.

Linkajánló:

A két világháború között

Küldés E-mailbenelküldöm kinyomtatomNyomtatás

  • Történelem


Dél-Pest megye online www.delpestmegyeonline.hu

kifejezésre:
szavakra:

 

Pályázatok

Arany János Diákszövetség
Arany János
Diákszövetség
Pusztaitölgyesek
KÖVA ZRT
Nagykőrös a megújuló város
Magyar Élelmiszerbank Egyesület
Bringázz a munkába
XV. NAGYKŐRÖSI LOVAS RENDEZVÉNY - augusztus 8.
XV. NAGYKŐRÖSI LOVAS RENDEZVÉNY - augusztus 8.
Kuláküldözés Áldozatainak Emléknapja alkalmából tartott megemlékezés Kecskeméten - 2015. június 28.
Kuláküldözés Áldozatainak Emléknapja alkalmából tartott megemlékezés Kecskeméten - 2015. június 28.
II. Kőrösi Möggyfesztivál - 2015. június 26-27. (folyamatosan bővül)
II. Kőrösi Möggyfesztivál - 2015. június 26-27. (folyamatosan bővül)
Múzeumok Éjszakája -  2015. június 20.
Múzeumok Éjszakája - 2015. június 20.
RELEVÉ Gála - 2015. június 14.
RELEVÉ Gála - 2015. június 14.

A lap 0.04 másodperc alatt készült el.
A látogatók száma 2007.05.11-től:  |  Összesen:5145041  |  Ma:773  |  Jelenleg:1  |  statisztika
  webmester Minden jog fenntartva! design by © Ceglédinfo  
 ÖN A RÉGI HONLAPON JÁR Bezár
ÖN A RÉGI HONLAPON JÁR